A területfejlesztés szellemi megújításának jegyében 2009-ben Területfejlesztési füzetek címmel kiadványsorozatot indított a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársága, a VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóságának Stratégiai Tervezési és Vidékfejlesztési Irodája szakmai koordinálásával. A kiadványsorozat célja, hogy a területi tervezésben, térségi fejlesztésben alkalmazható új megoldásokat, jó gyakorlatokat mutasson be, mód­szertani és szemléleti hátterét, eszközeit bővítse, ezáltal segítve a területfejlesztési programokban, projektekben érintettek munkáját. A füzeteket a tervezésben-fejlesztésben érintett tervezőknek és döntéshozóknak, a projektgaz­dáknak, pályázóknak, valamint a térségfejlesztéssel kapcsolatba kerülő civileknek, vállalkozóknak, egyéb szerep­lőknek egyaránt ajánljuk. Az évente egy-két számmal megjelenő „Területfejlesztési füzetek” első száma Segédlet a közösségi tervezéshez címmel 2010 márciusában jelenik meg, és a részvételen alapuló közösségi tervezéshez nyújt gyakorlati útmutatót. 2010-ben további két füzet megjelenésére nyílik lehetőség, az év első felében a Helyi gazdaságfejlesztés. Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok című, a helyi gazdaságfejlesztés eszközeit, lehetőségeit gyakorlati példákkal szemléltető kiadvány, az év második felében pedig a Gondolkodjunk kistérségben! Tájoló a kistérségi szemléletű fejlesztésekhez című füzet, mely a kistérségi integrált tervezés és fejlesztés témakörével foglalkozik.

Segédlet a közösségi tervezéshez

E kötetet elsősorban a területfejlesztéssel, területrendezéssel, vidékfejlesztéssel, településfejlesztéssel és -rendezéssel, illetve bármilyen térségi alapú komplex tervezéssel és fejlesztések lebonyolításával foglalkozó szakemberek számára készült, de szándékaink szerint a közösségek saját kezdeményezéseit gondozó, a közösségek önerejére támaszkodó „civil” fejlesztők is hasznosítani tudják.

Ki és hogyan használhatja az útmutatót?

civil szervezetek,

térségi és települési tervezéseket és projektfejlesztéseket különböző területi szinteken végző tervezési szakemberek – akik lehetnek a közszféra alkalmazottai vagy tanácsadással és tervezéssel foglalkozó magáncégek munkatársai is,

önkormányzatok, kistérségi társulások, regionális fejlesztési ügynökségek és megyei önkormányzati hivatalok területfejlesztési munkatársai,

különböző minisztériumok és területi szervek tervezéssel foglalkozó munkatársai.

Az útmutató segít tudatos tervezési folyamattá szervezni egy-egy közösségi megmozdulást, kezdeményezést, illetve segít abban, hogy az adott tervezési helyzetben mindenki számára gyümölcsöző tervezési folyamatot sikerüljön kialakítani. Az útmutatóban bemutatott technikák segítenek abban, hogy egy fejlesztés valamennyi érintettje hatékonyan részt vehessen a munkában. A tervezések megrendelői is képet kaphatnak arról, hogy a mindenki számára optimális eredmény eléréséhez milyen módszertani lehetőségekkel számolhatnak.

Az útmutató felépítése

A segédlet első fejezete röviden összefoglalja a részvételen alapuló tervezés előnyeit, lehetséges rövid és hosszú távú, közösségi és privát hasznait. Ezzel segítséget kíván nyújtani abban, hogy felismerjük a közösségi bevonásban rejlő lehetőségeket, megfogalmazzuk a magunk és fejlesztési partnereink számára a közösségi tervezéssel szemben támasztható elvárásainkat. Ismerteti a helyi érintettek részvételén alapuló tervezés tipikus felhasználási területeit, majd az alkalmazott módszerek, elvek leírásával segíti a bevonás folyamatának megtervezését.

A kiadvány második fejezete egy gyakorlati útmutató kíván lenni a nagyobb társadalmi részvételt célul kitűző fejlesztési projektek, programok megvalósítói számára. A részletes gyakorlati tanácsok, ellenőrző kérdések hozzájárulnak ahhoz, hogy a közösségi tervezés valamennyi érintett számára meghozza a várt eredményt, és ezzel gyakorlati alkalmazása hazánkban is nagyobb lendületet kapjon.

Végezetül a mellékletben azok a gyakoribb és legkönnyebben alkalmazható közösségi tervezési és kommunikációs technikák szerepelnek, amelyek alkalmazásával eredményessé, hatékonnyá tehetjük a közös munkát.

Helyi gazdaságfejlesztés. Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok

KIVONAT A KIADVÁNYBÓL 

Arisztotelész, akinek ökonómia (oikonomia) szavunkat köszönhetjük, gazdaság alatt még sokkal többet értett, mint amit mi értünk e fogalom alatt. A gazdaságot egy rendszer részeként képzelte el, amelyben a közösség volt a vonatkoztatási alap. Az ökonómia a közösséghez tartozott, a családi háztartáson alapuló (oikosz=ház), a család, illetve a tágabb közösség, a polisz anyagi szükségleteinek kielégítését szolgáló gazdálkodást, a létfenntartáshoz szükséges dolgokat jelentette. Ezzel szemben a katalaxia a kereskedést, főleg a távolsági kereskedést szolgálja, és a jövedelemszerzés, a nyereség maximalizálásának céljával történik. Míg az ökonómiában korlátok érvényesülnek, része az önkorlátozás, mert a közösség anyagi szükségletei korlátosak, addig a katalaxiában nincs semmilyen korlát, hiszen éppen a pénzszerzés a cél. Mai gazdasági rendszerünket tekintve a helyi gazdaságot és a helyi gazdaságfejlesztést leginkább az arisztotelészi ökonómia gondolatához társítva helyezhetjük el. A gazdaságnak azt a legalsó működési szintjét jelenti, ahol a termelés és a fogyasztás közvetlenül összekapcsolódik.

Ez a típusú helyi gazdaság egyszerre tradicionális, mert a világ számos pontján máig létezik, így bizonyította életképességét, és újszerű, mert egyre inkább újra felfedezik, mint a fogyasztói társadalom alternatíváját, illetve a gazdasági nehézségekkel küzdő térségek gazdasági fejlesztésének egyik eszközét. Egészen a modern korig mindenhol szinte csak helyi gazdaság volt, amely helyenként, ha a település elhelyezkedése vagy előállított termékei lehetővé tették, bekapcsolódott a nagytérségi, országos vagy még nagyobb léptékű kereskedelmi forgalomba. Minden térségnek volt egy városa, ahol a helyi gazdaság forgalma főleg bonyolódott, mindez áttekinthető léptékben, jól beazonosítható szereplőkkel. A gazdaságot alapvetően a helyi viszonyok határozták meg, nem volt jellemző az áruk nagy távolságra való szállítása, a termelés, a feldolgozás és a fogyasztás térbeli elkülönülése. Fokozott mértékben jellemző volt az önellátás is, vidéken az emberek élelmiszerszükségletük jelentős részét maguk állították elő. Ez a helyi „piac helyi mezőgazdasági termelőket, kézműves mestereket, kisiparosokat, kiskereskedőket igényelt, így biztosította a foglalkoztatást.

A helyi gazdaságfejlesztés a fentiek szerint nem egyszerűen csak helyi szintre leképezett gazdaságpolitika, hanem kifejezetten a helyi „piac” élénkítését, a helyi gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok bátorítását, szélesítését jelenti, helyi és térségi léptékben, a helyi fejlesztés módszertana alapján. A helyi gazdaságfejlesztés ezért alkalmas eszköz olyan térségek, települések gazdaságának és gazdasági erőforrásainak dinamizálására, ahol a gazdaságfejlesztés általános eszközeivel nem lehetett eredményt elérni. Ez természetesen nem jelent szűkítést, azaz a helyi gazdaságfejlesztés egyaránt alkalmazható szegényebb és gazdagabb régiókban, kistelepüléseken és nagyvárosokban, perifériákon és agglomerációkban. Gazdaságélénkítő, ezáltal munkahelymegőrző és –teremtő szerepe mellett számos járulékos előnye van, például mozgósítja a helyi közösséget, bővíti a helyi együttműködési hálót, erősíti a helyi identitást, megújítja a város-vidék kapcsolatokat. E szempontok adják területfejlesztési és vidékfejlesztési jelentőségét.

A kiadvány célja

E kiadvány azt célozza, hogy felvázolja a helyi gazdaságfejlesztés főbb témaköreit, lehetséges megvalósítási formáit, és a kimeríthetetlen lehetőségek tárházából jó példákkal illusztrálja őket. Látni fogjuk, hogy számos jó gyakorlat lelhető fel a gazdaság helyi élénkítésére a nemzetközi és a magyarországi gyakorlatban. Mindezek azonban kevésbé ismertek, mert éppen helyi jellegük miatt hatókörük, így ismertségük egy viszonylag szűk körön belül marad. Ugyanakkor egyre nő az érdeklődés a gazdaságfejlesztés helyi, alternatív módszerei iránt, önkormányzati vezetők, vállalkozók, magánszemélyek részéről egyaránt. Napról napra újabb és újabb ilyen kezdeményezések indulnak. Egyre több lesz tehát az ezzel kapcsolatos tapasztalat, amelynek megosztása segítheti a hasonló kezdeményezések kibontakozását. E kiadvány a helyi gazdaságfejlesztésre irányuló kezdeményezések indítására szeretne bátorítani, a megvalósításhoz kíván praktikus segítséget adni.

Kiknek és miért hasznos a kiadvány?

Kiadványunk igen széles témakört fog át, ebből adódóan felhasználási területe is széles. Reményeink szerint haszonnal forgathatja egy települési vezető vagy képviselő, aki azon gondolkodik, hogyan tudná segíteni a helyi vállalkozókat, hogyan tudna a helyi gazdaság élénkítésével több munkát és jövedelmet biztosítani a település lakosainak. Ötleteket meríthet belőle egy vállalkozás vezetője, amelyeket közvetlenül saját vállalkozása működésében alkalmazhat, vagy más vállalkozásokkal, szervezetekkel összefogva, együttműködést keresve tud bevezetni. E megoldások a helyi termékek, szolgáltatások széles palettájából adódóan a mezőgazdaságban, a kézművességben, az iparban, a kereskedelemben vagy a szolgáltatási szektorban tevékenykedő vállalkozások, termelők számára egyaránt gondolatébresztők lehetnek. Hasznos ötleteket találhatnak benne a gazdaságszervező és vállalkozásfejlesztő intézmények munkatársai, akik sokat tehetnek a helyi gazdaság példáinak és szemléletének vállalkozók közötti terjesztéséért. Ötletadó segítség lehet e füzet a helyi gazdaságért, fenntartható településért, lakossági tudatosságért tenni akaró civil szervezetek munkatársai számára, több civil példa is található a kiadványban. Mivel pedig a helyi gazdaság esetében nagyon sok múlik a helyi lakosság vásárlói tudatosságán és lokálpatriotizmusán, a kiadványt úgy állítottuk össze, hogy felkeltse az érdeklődők figyelmét, ezáltal minél több emberhez, családhoz eljusson.

Kiadványunk kiemelt célközönsége a területfejlesztéssel, vidékfejlesztéssel, településfejlesztéssel, gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakemberek köre, beleértve a tervezőket, döntés-előkészítőket, a végrehajtásban (pályázati rendszer működtetésében, projektmenedzsmentben) dolgozókat, de a döntéshozókat is. A helyi, azaz a települési és a mikro- vagy kistérségi szint munkatársai használhatják legközvetlenebbül a füzetben foglaltakat, ez a szint, ahol a helyi gazdaság felmérhető, szereplői azonosíthatók, megszólíthatók, ahol projektek, kezdeményezések indíthatók. A magasabb területi szintek – beleértve a központi irányításban, tervezésben dolgozókat – munkatársai számára főleg abban a tekintetben hasznos, hogy segítséget nyújt számukra, hogy milyen támogatási célokat, eszközöket, módszereket, szabályokat alkalmazzanak a helyi gazdaságfejlesztést szolgáló támogatáspolitikában. 

Hogyan használható a kiadvány?

A kiadvány egy szemléleti alapokat is tartalmazó módszertani példatár, kipróbált, alkalmazott, működő helyi gazdaságfejlesztési ötletek és megoldások gyűjteménye. Olyan hazai projekteket, kezdeményezéseket mutat be, amelyek többnyire pontszerűen kerültek megvalósításra, jellemzően egy-egy személy, közösség elhivatottsága, személyes motiváltsága segítségével, és céljukban, megoldásaikban jó gyakorlatoknak tekinthetők. Segít abban, hogy a helyi gazdaságért egyénileg vagy közösségben tenni akarók figyelmét követhető mintákra irányítsa, kezdeményezéseiket tapasztalatokkal segítse elő. Minden bemutatott projekt, kezdeményezés egy vagy legfeljebb néhány szempont szerint kiemelkedő, és vannak gyengeségeik, hiányosságaik is. Éppen ezáltal hordoznak tanulságokat. Az, hogy hazánkban megvalósult akciókról van szó, azt a fontos üzenetet rejti, hogy egy kis kreativitással, az adott térség ismeretével, megfelelő szemlélettel és elhivatottsággal a helyi gazdaság fejlesztéséhez bárhol bárki hozzájárulhat.

A kiadvány felépítése

A kiadvány egy első felében a helyi gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos megközelítéseket és azok szakpolitikai alkalmazásait mutatjuk be. Az első két fejezet célja az, hogy tisztázza a helyi gazdaságfejlesztés jelentését, elhelyezze azt a területfejlesztésben és az azzal összefüggő szakpolitikai területeken, áttekintse ennek nemzetközi és magyarországi irányait, továbbá rendszerszerűen bemutassa lehetséges eszközeit, alkalmazásának feltételrendszerét.

A kiadvány második – nagyobbik – fele huszonkét magyarországi kezdeményezést mutat be a helyi gazdaság fejlesztésére, amelyek jó gyakorlatként ajánlhatók más települési, térségi közösségek számára. A helyi termékek, a helyi cserekereskedelem, a helyi alternatív energiaellátás, a helyi vállalkozásfejlesztés és a szociális gazdaság témakörében mutatunk be jó kezdeményezéseket. Az egyes témakörökhöz tartozó projektek előtt röviden bemutatjuk a témakör helyi gazdaságfejlesztési jelentőségét, valamint röviden áttekintjük alkalmazási területeit és eszközeit. Ebben a felvezető fejezetrészben témakörönként egy-három külföldi helyi gazdaságfejlesztési példa is helyet kapott. Ezek többsége könnyedén alkalmazható Magyarországon is – találni is hasonló kezdeményezéseket az országban –, de szerepeltetünk egyelőre talán kevésbé követhető, de ötletadó, szemléletet tágító kezdeményezéseket is. Példáink között városi és vidéki projekteket egyaránt találunk. A külföldi példákkal együtt összesen harminckét projekt „jó gyakorlat” kezdeményezést tartalmaz a kiadvány.

Jó gyakorlatok a helyi gazdaságfejlesztésben

1. Helyi termékek felkarolása, népszerűsítése, értékesítése

Helyi élelmiszertermékek

Nem élelmiszer helyi termékek

Térségi márkák, védjegyek

Helyi termékek fogyasztásának ösztönzése

2. Helyi „pénz” – cserekörök, pénzhelyettesítő eszközök 

3. Helyi alternatív energia, autonóm kisközösségi energiaellátás 

4. Mikro-, kis- és középvállalkozások helyi fejlesztése 

5. Szociális gazdaság

Térségileg integrált fejlesztések

ELŐZETES A KIADVÁNYBÓL 

Területfejlesztési füzetek sorozatunk jelenlegi lapszáma a különböző ágazati tevékenységek területi összehangolásával foglalkozik. Ez több szempontból is egy igazi örökzöld téma. Egyrészt az ágazati fejlesztések integrációja a fenntartható fejlődés fogalmának megjelenésével, a 1990-es évek elejétől, folyamatosan jelen levő elvárás. Másrészt a térségi integráció az 1990-es évek végén megújult területfejlesztésünk egyik alapfeladata is.

Gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy hiába emlegetjük sokat e fogalomkört, bőven van még tennivaló annak érdekében, hogy a közszféra fejlesztései a térségekben harmonikusan illeszkedjenek egymáshoz. Sokat kell még fejlődni, mind a támogatáspolitikai és szabályozási gyakorlat, mind az egyes projektek megvalósítása terén.

A térségi integráció régi és jól ismert szándékának azonban több, nemrég megjelent illetve újrafogalmazott nemzetközi fejlesztéspolitikai kezdeményezés is különös aktualitást ad. Első helyen az Európai Unió 2014–20-as fejlesztési ciklusára vonatkozó, frissen megjelent tervezeteit említhetjük, melyek szorgalmazzák, hogy több újszerű, a helyi és térségi integráción alapuló fejlesztési eszköz kerüljön bevezetésre a jövőben. Mindez következik az EU Kohéziós Politikájának elmúlt években kibontakozó reformelképzeléseiből is. Ezek közül kiemelhető a különböző helyi adottságokra szabott, és a beavatkozásokat térségi szinten együttesen kezelő ún. helyi/térségi alapú (angolul: place-based) fejlesztési megközelítés fogalmának bevezetése. Megemlíthetjük még a területi kohézió gondolatát is, mely a Lisszaboni szerződés óta helyet kapott az EU közösségi politikáinak céljai között. Ez a cél, bár több különböző meghatározása is létezik, minden esetben kiterjed a térségi alapú integrációs megközelítések elterjesztésére. 

A térségi integrációt deklaráló legfrissebb, az EU tagállamai által közösen jegyzett dokumentumokat egyébként éppen a Magyar EU Elnökség munkájának eredményeként, 2011. év első felében fogadták el: az Európai Unió tagállamainak területfejlesztését felelős miniszterei által aláírt Területi Agenda 2020 (TA2020), valamint a várospolitikáért felelős főigazgatók által jegyzett Budapest Kommüniké.

Térségi integrációt alapvetően azért érdemes végezni, mert így az egymással szembemenő beavatkozások száma csökkenhet, az egymást támogató cselekvéseké nőhet. Így a fejlesztési erőforrások hatékonyabban hasznosulhatnak, a fejlesztések hasznossága nagyobb lesz, több szereplőt érhetünk el (az integráció hasznát bővebben is tárgyaljuk a későbbiekben). Mindez – hogy ugyannyi vagy kevesebb erőforrásból minél értékesebb fejlesztéseket valósítsunk meg – különösen fontossá válik napjainkban. A globális pénzügyi válság miatt ugyanis a közfejlesztési források drasztikusan lecsökkentek, még az EU 2014–20-as fejlesztési kilátásai is a korábbiaknál alacsonyabb magyarországi pénzügyi kereteket irányoznak elő.

A térségi integrációra tekinthetünk úgy is, mint egy tervezési-fejlesztési módszertani keretre, mely igazán sikeres csak más módszertani megközelítések együttes alkalmazásával lehet. Másrészt vannak olyan fejlesztési témák, melyek egyszerűen nem nélkülözhetik a térségi integrációt. Ebből a szempontból érdemes megemlítenünk, hogy a Területfejlesztési füzetekben korábban tárgyalt témák is szoros összefüggésben állnak a térségi integrációval. A bevonáson, részvételen alapuló közösségi tervezési megközelítés rengeteget tehet az integrációért. A helyi gazdaságfejlesztés pedig önmagában is egy olyan tárgykört képvisel, amely nagyon erős helyi/térségi alapú integrációt követel meg.