Mondjuk, német nyugdíjasnak jó volna lenni. Venni egy lakóautót, végignyaralni a nyugdíjas éveket. Megvalósítani mind a korábban elhalasztott álmokat: utazni, tanulni, kertet művelni, étterembe járni… Kis szépséghiba, hogy a német nyugdíjasnak sem az állami nyugdíjából telik erre, hanem abból a pénzből, amit az első fizetésétől kezdve tudatosan és tervszerűen félretett. Ez neked visszavonhatatlanul elmaradt. Annyi van hátra, amennyi, s amit az alatt teszel az ügy érdekében, olyanok lesznek a nyugdíjas éveid. Azt mindenesetre nem lehet állítani, hogy tágak a lehetőségeid.

Sosem késő?

Minket még tényleg nem tanítottak arra, hogy tudatosan tervezzük a pénzügyeinket. A nyugdíjas évekre való anyagi felkészülés fontosságára igazán a gazdasági válság döbbentette rá többségünket. Meddig érdemes belekezdeni a tudatos takarékoskodásba? Van-e még elég időnk az időskor anyagi biztonságának megteremtésére? Sosem késő, állítják a szakértők, bármikor el lehet kezdeni, de persze minél hamarabb, annál jobb. Könnyen belátható ugyanis, hogy minél kevesebb idő áll rendelkezésünkre, annál nagyobb áldozatot követel, ha megfelelő tőkét akarunk felhalmozni. Ha már az első fizetésedből elkezdtél volna félrerakni, 30-40 vagy akár 50 éved lett volna a megtakarításra. Talán viszonylag kis kockázatú befektetést választva is komoly összeget gyűjthettél volna össze, viszonylag kis anyagi befektetéssel.

Ki mondja meg, mennyit kell félretenni, ha szabadulni akarsz a szorongástól? Családonként, sőt egyénenként is mások a pénzügyi szokásaink, de azért létezik minta. Ökölszabályként úgy érdemes számolni, hogy ha van még legalább húsz éved a nyugdíjig, akkor évente a család egyhavi költségvetésének megfelelő összeget érdemes megtakarítani. A másik lehetőség, amit sokan követnek tőlünk nyugatabbra, ahol komoly pénzügyi stratégiájuk van az embereknek: minden bevétel tíz százalékát következetesen és szigorúan félre kell tenni a nyugdíjas évekre. Ha egyik megoldás sem fér bele a család pénzügyi helyzetébe, akkor azt a legnagyobb összeget kell megtakarítani, amit még minden nehézség nélkül tudsz nélkülözni. De semmi esetre se éhezzen ma a család a gondtalan nyugdíjas évekre hivatkozva!

Van segítség!

Ötven év fölött azt azért szem előtt kell tartanod a befektetési formák közül válogatva, hogy öt-tíz évnél rövidebb futamidőre inkább a kisebb kockázat javallott. Kevésbé rutinos befektetőnek mindenképpen célszerű szakember tanácsát kérnie. Nem nehéz ilyet találnod: a bank, ahol pénzügyeidet amúgy is intézed, valószínűleg szívesen segítségedre lesz abban is, hogy a céljaidnak megfelelő befektetést találj. Aktuálisan is léteznek olyanok, amelyek kifejezetten az ilyen viszonylag hosszabb távú megtakarításra ösztönöznek, mint például a nyugdíj-előtakarékossági számla vagy a tartós befektetési (megtakarítási) számla.

Ha nagyobb összeget tudsz tartósan nélkülözni, érdemes többféle befektetési formát választanod, ezt hívják a kockázat porlasztásának vagy szétterítésének. Arra is mindenképpen gondolj, hogy a befektetett összegnek legalább egy részéhez hozzá lehessen férni veszteség nélkül vagy minimális veszteséggel. Bármikor adódhat olyan szélsőséges élethelyzet, amikor erre szükség lehet.

Nos nézzük meg konkrétabban, hogy mire vágyna egy magyar nyugdíjas?

A bakancslista azon dolgok sora, amelyeket az ember meg akar tenni az életben, mielőtt feldobná a bakancsot/talpat.

Azt mondják, akkor éltél igazán, ha nem tudsz a listára mit írni. De ki az, aki már lezárta az álmok listáját, aki mindent megélt, amit szeretett volna, aki mindent megkapott? Kivételes képesség, ha tudsz a pillanatnak élni, és azonnal igent vagy nemet mondani, nem tervezni, hanem a jelent kiteljesíteni. 

Az emberiség vágyait tekintve különösen kreatív – a megvalósításban már nagyobb a szórás –, a Backetlist.org honlap például a világ minden tájáról gyűjti azokat az álmokat, amelyeket az emberek felírtak a „mielőtt meghalok” listájukra. A kép fantasztikusan színes, mégis egy kissé ismerős. Épp olyan gyakran halljuk, mint ahogy a weboldalon olvashatjuk, hogy ismerőseink szívesen kipróbálnák az ejtőernyőzést, lovagolnának elefánton, úszkálnának delfinekkel, könyvet írnának, síelni tanulnának, Japánban átmennének a fényalagúton, lefutnák a maratont, kifizetnék egy gyerek életmentő műtétjét.

Talp helyett bakancs

Magyarul furcsán hat a bakancslista szó, hiszen mi az angolszászokkal szemben a halál beálltakor nem a bakancsunkat, hanem talpunkat dobjuk fel. (A közmondás talán vagyoni különbséget is rejt?) A fogalom egy 2007-es amerikai kalandfilm címének köszönhetően vált közismertté felénk. Carter Chambers (Morgan Freeman) és a milliárdos Edward Cole (Jack Nicholson) kénytelen szembenézni a véggel, és osztozni a kórházi szobán egymással. A két, egymástól teljesen különböző ember elhatározza, hogy hátralevő idejükben végrehajtják mindazt, amiről álmodoztak. Azóta korosztálytól függetlenül mi is bakancslistát gyártunk, tervezünk, álmodozunk, majd félretesszük, mert úgy gondoljuk, nem valósítható meg– elsősorban anyagi okok miatt.

Magyar álmok toplistája

Álmokban a magyarok sem rosszak, sőt határozott elképzeléseink vannak arról, mi mindent szeretnénk életünkben elérni. Legendás pesszimizmusunk persze ilyenkor sem hagy nyugodni bennünket, rögtön tudjuk, mi miért nem lehetséges, és miért kell inkább az aggodalmakat választanunk. A Groupama Garancia Biztosító 2013 májusában online, reprezentatív felmérést végzett a 30–60 éves lakosság körében, hogy feltérképezze a megtakarításokkal, öngondoskodással és nyugdíjjal kapcsolatos véleményeiket. A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek háromnegyede aggódik a nyugdíjas évei miatt. A legtöbben (a megkérdezettek 75%-a) a nyugdíjtól, a szűkös anyagiaktól félnek, míg 22% tart attól, hogy lesz-e egyáltalán fedél a feje fölött időskorára. 53% a betegségektől retteg, 40% pedig attól, hogyan látja majd el önmagát. Minden harmadik megkérdezett (36%) attól tart, hogy időskorában nem lesz a közelében családja.

A félelmeken túl persze mindenkinek van pozitív elképzelése, vannak álmai arról, miként szeretné tölteni nyugdíjas éveit. Ha ezek a vágyak és álmok konkrét célként lebegnek az ember szeme előtt, a mindennapok nehézségeit is könnyebb átvészelni. Aki napról napra akár apró lépéseket is tesz vágyaiért, az nyugdíjas éveire boldogan és kiegyensúlyozottan élhet. A megkérdezettek válaszai alapján kialakult kép túlnyomórészt épp egy ilyen aktív, boldog párkapcsolatban töltött nyugdíjas életformáról tanúskodik. A legtöbben családjukkal szeretnék idejük nagy részét tölteni, emellett az olyan hobbitevékenységek, mint a kertészkedés, a sütés-főzés is a boldog nyugdíjasról kialakult kép részei.

Utazás, nyelvtanulás, extrémsport, család

A felmérés kitért arra is, hogy a megkérdezetteknek mi a három legnagyobb álmuk, tervük nyugdíjas éveikre, amit mindenképpen véghez szeretnének vinni – tehát mi szerepel a bakancslistájukon? A felmérés eredményei alapján a megkérdezettek akkor éreznék igazán boldognak magukat nyugdíjas éveikben, ha világot láthatnának, utazhatnának – legyen az akár világ körüli út, európai autós körutazás vagy motoros barangolás. A válaszok alapján ez az álom jelenlegi életszakaszukban nemigen valósulhat meg az idő vagy a pénz hiánya miatt, ezért tervezik, hogy majd nyugodt nyugdíjas éveikben bepótolják a lemaradást.

Minden negyedik megkérdezett említette, hogy nyugdíjas éveiben idegen nyelvet szeretne tanulni. Ez az álom főként az 50–60 évesek, a nők és az érettségivel nem rendelkező, alacsony végzettségűek körében szerepel a fő tervek között.

A 30–39-es éveikben járó felsőfokú végezettséggel rendelkező férfiak extrém, vakmerő élményeket is át szeretnének még élni idősebb korukban – derült ki a felmérésből. Minden tízedik válaszadó teljesítménytúrára szeretne menni, valamint a listán elöl szerepel még az ejtőernyős ugrás, a hegymászás és a lovaglás is.

Érdekes tény, hogy az egyéb kategóriában a további célok, álmok között leginkább a családdal, unokákkal töltött idő szerepel. A válaszadók jelentős részének ugyanis a családja az álma, az, hogy a családja körében legyen, és lássa felcseperedni az unokáit.

150 000 Ft feletti az ideális nyugdíj

Természetesen mindenki tisztában van vele, hogy a gondtalan nyugdíjas évekhez megfelelő pénzügyi háttérre is szükség van, amiért már időben tenni kell. A felmérés eredményei alapján a megkérdezettek 46%-ának van valamilyen megtakarítása. A megtakarítók több mint fele (54%) előrelátóan már nyugdíjas éveire takarékoskodik, míg 60%-uk a váratlan kiadások vagy a munkahelyük esetleges elvesztésekor bekövetkező jövedelemkiesés fedezésére képez alapot.

Főként a 40-es korosztálynak jelent nagyobb kiadást a gyermekek jövőjének megalapozása, ezt a megkérdezettek harmada jelölte meg megtakarítási célként. Ez nem meglepő, hiszen a nyugodt és békés családi körben eltöltött nyugdíjas évek álomképéhez a legfontosabb az utódok biztonságos és szilárd jövője.

A megkérdezettek számára a céljaik eléréséhez nem csupán a fedezet megléte, hanem mértéke is fontos, hiszen a különböző álmokhoz különböző értékű megtakarításokra van szükség. A felmérés kitért arra is, mekkora nettó nyugdíj mellett éreznék a megkérdezettek, hogy olyan nyugdíjas éveik lennének, amilyet megálmodtak maguknak. A válaszadók 70%-a nettó 150 ezer Ft feletti nyugdíjjal érezné ezt; ezen belül 37% nettó 220 ezer Ft feletti nyugdíjjal érezné magát nyugodtan.

A magasabb elvárt nyugdíj főként a budapestiekre és a felsőfokú végzettségűekre jellemző. Ennél alacsonyabb, nettó 150 ezer Ft alatti nyugdíjjal a megkérdezettek 31%-a lenne elégedett. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a megtakarítással rendelkező válaszadók körében az átlagnál jóval magasabb azok aránya, akik alacsonyabb (nettó 151–220 ezer Ft-os) nyugdíjjal is beérnék. Akinek tehát már most van tartaléka, annak a jövő sem annyira keserű.

A magyarok világpolgárok?

Ha a hazai felmérést összehasonlítjuk a már említett Backetlist.org véleményformálóival, azt látjuk, hogy vágyaink semmiben sem különböznek az ott olvashatóktól. Az utazás, a nyelvtanulás, az adrenalinfokozó élmények éppúgy szerepelnek a magyar listákon, mint a nemzetközin. Amiben viszont különbözünk, az a családhoz való viszonyunk. Szinte bizonyos, hogy nem takarékoskodásból szeretnénk utolsó évtizedeinket boldog családi környezetben tölteni. 

Antibakancslista:

Sajnos akad példa olyan listákra is, amelyek a megbánásból fakadnak. Egy ausztrál ápolónő, Bronnie Ware könyvet is írt arról, hogy mit bántak meg életük során leginkább azok a betegek, akik utolsó útjukra készültek. Az öt leggyakoribb dolog:

• Bárcsak lett volna bátorságom a saját életemet élni, nem pedig a mások elvárásainak megfelelni.
• Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat.
• Bárcsak lett volna bátorságom az érzéseim kimutatására.
• Bárcsak ne hanyagoltam volna el a barátaimat.
• Bárcsak megengedtem volna magamnak, hogy boldogabb legyek.

S ha már a pénzügyeknél tartunk, essen szó az ún. otthoni bankolásról:

Amikor a banki költségek ennyire érezhetően és ilyen iramban emelkednek, még érdemesebb elgondolkodni azon, hogyan lehetne lefaragni belőlük. Ma már nincs olyan komoly bank, amelyiknek ne lenne internetes banki felülete, ahol ügyfelei bankügyeiket intézhetik otthonról vagy akár más számítógépről, a nap huszonnégy órájában, méghozzá olcsóbban, mint személyesen a bankfiókban. Az internetes bankolást nyilvánvalóan nemcsak a te kényelmed érdekében támogatják, sőt ösztönzik ily módon a bankok, az ugyanis nekik is kényelmesebb és olcsóbb.

Szerződést kötünk

Az első út azért most is a bankfiókba vezet, ha elhatároztad, hogy hallgatsz a kor szavára. Az internetes banki szolgáltatás használatáról szóló szerződést személyesen kell megkötnöd számlavezető bankoddal. Neked kell igényelned, és az aláírt szerződéssel együtt személyesen kell átvenned internetbanki azonosítódat és a hozzá tartozó titkos jelszót is. (Ezt az első használatkor általában kötelező megváltoztatnod, attól fogva tényleg csak te ismerheted, illetve még az, akinek elárulod.)

A nagyobb biztonság érdekében minden belépéskor még egy „egyszer használatos” egyedi azonosítóra is szükséged lesz, ezt elterjedt gyakorlat szerint a mobiltelefonodra küldi el a bank sms-ben, vagy az is lehet, hogy egy token nevű eszközt ad, amellyel neked kell előállítanod az eseti azonosítódat.

Az internetbanki szerződés megkötésekor részletes tájékoztatást kapsz a használat módjáról. Érdemes előre végiggondolnod, mi mindent szoktál a bankban intézni. Ez az az alkalom, amikor akár pontról pontra is megkérdezheted, akad-e közöttük olyan, amit esetleg nem lehet interneten lebonyolítani. A leggyakoribbakat, a pénzátutalást és az egyenleg vagy a számlatörténet lekérdezését biztosan lehet, de ha cifrább kérdésed van, a bank alkalmazottja arra is tudni fogja a választ. Sőt, ha bátran kérdezel, nemcsak a válaszokat fogja tudni, hanem azokat a kérdéseket is, amelyeket neki kell feltennie, hogy mindenről tájékoztathasson, amire szükséged lehet.

A bankfiókban azt is megmondják, hogy mikortól használhatod az internetes szolgáltatást. Attól kezdve mindegy, hogy a világ mely pontján lesz rá szükséged, egy internetre kapcsolt számítógép segítségével mindenütt, a nap huszonnégy órájában bármikor, gyorsan és biztonsággal elintézheted, amire szükséged van.

Magad, uram, ha bankod van

A folyamat a következő: lépj be bankod internetes honlapjára, válaszd ki az internetbanki bejelentkezésre szolgáló felületet, jelentkezz be felhasználói azonosítóddal és jelszavaddal. A kétlépcsős rendszerben ekkor van szükség az „egyszer használatos” másik, eseti jelszóra. Miután azt is begépelted, a képernyőn megjelenik egy felhasználói felület. Ez persze minden banknál más és más, de abban megegyeznek, hogy mindegyik egyszerű és könnyen érthető. Alapos tesztek és a mindennapi gyakorlat tapasztalatai együtt alakították ki, hogy jól használható legyen.

Hajtsd végre lépésről lépésre azt a műveletet, amiért felkerested az internetbankot. Ne aggódj, a rendszert időzár is védi ugyan, de elegendő időt hagy neked. Ezenkívül minden lényeges ponton visszakérdez, lehetőséget ad az ellenőrzésre, korrigálásra. Ha végrehajtottál valamilyen tranzakciót, az bekerül a bank rendszerébe, és erről visszaigazolást kapsz. Ezt érdemes elmentened (vagy akár ki is nyomtathatod).