A „kutyalégynek” is nevezett szuronyos istállólegyek támadása

A szuronyos istállólégy életmódja:

A párosodó nőstényeknek a peteérleléshez előzetesen vért kell szívniuk. A peterakás és a lárvakori fejlődés nedves korhadékban, bélsárral, vizelettel szennyezett szénában, komposztban történik. A bábokból az imágók kibújása a környezeti tényezőktől függően 22 és 56 nap között változhat. A hímek és a nőstények is elsősorban vérrel táplálkoznak, de szükség esetén virágnedveken is elélnek néhány napig. Naponta többször is szívnak vért. Szúrásaikkal a haszonállatokat és a kutyákat is ingerlik.

Állat- és közegészségügyi jelentőség

A házi legyek táplálkozásuk miatt élelmiszereink és az állati tápok rendszeres látogatói. A különféle mikrobákkal szennyezett helyeket, (pl. a trágya, ürülék vagy szemét), peterakás és táplálkozás célból keresik fel. Ilyenkor testfelületükre, vagy bélcsatornájukba kórokozó (patogén) mikroorganizmusok kerülhetnek, amelyekkel az élelmiszereket és a környezetet szennyezhetik. Ily módon alkalmasak az ember és az állatok betegségeinek terjesztésére. Emberek esetében mindenekelőtt a gyomor-és bélbetegségek (tífusz, vérhas, stb.) átvitelében van szerepük. A legyek jelenléte különösen veszélyes olyan helyeken, ahol kórokozók jelentős számban fordulhatnak elő (pl. kórházak). A legyek rászállnak a sebre, a nyálkahártyák szélére, ahova a rajtuk levő kórokozókat szétszórják. Különös előszeretettel szállnak csecsemőre, az alvó, vagy magával tehetetlen betegre.

A szuronyos istállólégy vérszívóként különböző kórokozókat terjeszthet, de kártétele elsősorban fájdalmas csípésével és vérszívásásval függ össze. Nyári hónapokban elsősorban a lovakat és a marhákat támadja, de gyakran a szabadban élő kutyák fülét marják véresre. 

A hús-, dög- és dongólegyek az élelmiszer, elsősorban a hús- és baromfiiparban, valamint a vágóhidakon és a szabadtéri piacokon fordulnak elő. Táplálkozásuk során jellegzetes szennyezésükkel, peterakásukkal, a húsok beköpésével az élelmiszerek élvezeti értékét csökkentik, sőt felhasználásra alkalmatlanná tehetik. Ezek a légyfajok petéiket vagy lárváikat a test felszínére, illetve különféle testüregek nyílásainak nyálkahártyáin is elhelyezhetik, melynek hatására kóros jelenség, ún. külső légylárva-betegség (Myiasis externa) alakulhat ki.

Megelőzés, védekezés

Az élelmiszeripar sokrétű szakágaiban (édes-, hús- és baromfi-, sütő-, tej-, konzerv-, növényolaj-, sör-bor- és szesz-, illetve vendéglátóiparban), továbbá az élelmiszer-kereskedelemben található változatos anyagféleségek és objektumok a legyek bejutásának és elszaporodásának korlátlan lehetőségét biztosítják. 

A legyek elszaporodásának megelőzése össztársadalmi és ezen belül elsősorban állategészségügyi feladat. A tenyészőhely (trágya, szemét, hulladék) zárt tárolása, vagy elszállítása, az elhullott állatok tetemeinek szakszerű megsemmisítése a peterakás lehetőségét iktatja ki. A berepülő legyek szúnyoghálóval és szaghatáson alapuló légyriasztókkal tarthatók távol. A legyek a kék és a piros felületeket nem kedvelik. Az elszaporodott lárvák és az imágók elpusztítására vegyszeres kezelést un. légymérgeket kell használni.

Ha valahol legyek jelentek meg, illetve szaporodtak el, ott elpusztításuk az elsődleges feladat, mivel ezzel a pillanatnyi veszély csökkenthető vagy megszüntethető. Az imágók elpusztítása azonban csak akkor adhat megfelelő eredményt, ha azzal egyidejűleg a megelőzésre is kellő figyelmet fordítunk.

További részletek itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szuronyos_ist%C3%A1ll%C3%B3l%C3%A9gy