Az utóbbi időben több mezőgazdasági fórumon is foglalkoztak azzal, hogy várhatóan csökkennek a földárak!

Az új földtörvény néven közismert, hivatalos nevén a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény botrányos körülmények között történt elfogadása néhány napig szerepelt a hírek között. A törvény kihirdetése után ugyan még megjelentek hírek arról, hogy ellenzéki pártok és civil szervezetek – köztük a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), mint a legnagyobb agrárérdekképviselet – az ombudsmanhoz fordult a törvény alkotmányossági felülvizsgálatának kezdeményezése érdekében.

A magyar társadalom a törvényről többnyire csak a kormánypártok és egyes ellenzéki körök egymást túlharsogó demagóg nyilatkozataiból szerzett tudomást. A többség ezt úgy fogadta, hogy a magyar termőföld „megvédése” a kormány dolga, a többi – hogy a jövőben kié lehet a föld és ki használhatja – a „parasztok” ügye. Az ombudsman nyilatkozatot tett közzé, hogy „elvégzi az új földtörvény alkotmányossági vizsgálatát”. Ez nagyon fontos, de nem biztos, hogy elég. Az Alkotmánybíróság csak az egyes rendelkezések alkotmányosságát vizsgálhatja, de nem ítélhet a szabályozás céljáról és szelleméről, amin a bíróság elmarasztalása sem változtatna.

A MOSZ az ombudsmannak írott beadványában nem csak a törvény egyes rendelkezéseinek konkrét alkotmányellenességére hívta fel a figyelmet. Részletes elemzést adott a törvény végrehajtásának várható súlyos társadalmi, gazdasági kihatásairól is. Ezek közül kiemelten fontos a törvénynek a jelenlegi termőföld-tulajdonokra és a tulajdonosokra várható hatása, amiről az érintetteknek nagy valószínűséggel még nincs is tudomásuk.

A közvéleményben általánosan elfogadott nézet, hogy termőföld hosszú távon igen jó befektetés, ami biztonságot ad, mint a családi ezüst. Ezt ráadásul alátámasztja az a tény, hogy a termőföld ára Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan, egyre gyorsuló ütemben emelkedett. Természetesen vannak, akik ezt a folyamatot befektetési lehetőségként használják ki, de a földtulajdonnal rendelkező családok többsége a tulajdonához nem vásárlással, hanem a tulajdoni viszonyok átrendezése, azaz a kárpótlás során jutott. A birtokát nem tudta vagy nem is akarta növelni, de szeretné megőrizni és bízik az értékállóságában.

Ezt a reményt kétségessé teszi a földforgalmi törvény várható hatása. Amit röviden úgy lehet összegezni, hogy a termőföld-tulajdon a törvény hatására leértékelődik, sőt idővel a vagyonból akár teher is lehet. A törvénynek ez nem a deklarált célja, sőt nem is kívánt következménye. Nem egy konkrét, a tulajdont érintő rendelkezésének az eredménye, ami nyilvánvalóan alkotmányellenes lenne és a megsemmisítésével elejét lehetne venni a tulajdont érintő hatásának. A hatás egyértelműen következik a törvény céljából, aminek alárendeltek minden más érdeket. A deklarált cél a családi gazdálkodás támogatása, a vidéki középosztály létrehozása.

Átlagosan három hektárnyi tulajdon

A törvény csak egy szűk körnek teszi lehetővé a földtulajdon megszerzését, a jelenlegi tulajdonosok kiszolgáltatottá válnak. A nagyüzemek földhasználatának szűkítésével a földek haszonbérbe vétele iránti igény is csökken, ami a tulajdonosokat hátrányosan érinti. Ma Magyarországon a termőföldnek mintegy másfél millió tulajdonosa van. A földtulajdonok átlagos mérete három hektár.

Forrás: www.veol.hu